- Segíthetünk?
- +36 (70) 935 0234
- iroda@szerviz24.hu
Klíma és túlélési praktikák nyárra
június 24, 2019
Szakmai kisokos (2.): a klímaszerelő
július 16, 2019
Tudja, hogy hogyan használja helyesen klímaberendezését?
Ugyan manapság nem csak a bevásárlóközpontokban és irodákban, hanem a lakosság körében is általánosan elterjedt a klímaberendezések használata, ennek ellenére az emberek zöme még mindig nem tudja, hogy hogyan kell helyesen használni ezeket a valóban praktikus eszközöket.
No, nem ám arra gondolunk itt, hogy a felhasználó nem igazodik ki a használati utasításon, vagy fogalma sincs melyik gomb mire is jó a távirányítón. A megfelelő beállítások azok, melyek problémát okoznak: sokan nem ismerjük a gépek működési elvét és speciális tulajdonságaikat, hatásaikat a szervezetünkre. A megfelelően beállított és működtetett klíma áldás számunkra – míg a hibás használat komoly egészségügyi kockázatokkal is járhat!
Jeges álmok és fagyos élvezetek
A fokozódó nyári hőségben előszeretettel hűsítjük testünket kívül belül: az eddig túlélésre gyúró fagylalt árusok az élet császárainak érezhetik magukat az előttük kúszó sorok láttán. Előkerülnek a hipnotikus kanalaikkal zöld kivi és rózsaszín málna ízt keverő jégkása gépek stb. Közvetlen ebéd előtt jut eszünkbe, hogy elfogyott a pacal vagy be kell ugorjunk a hivatalba a legújabb adategyeztetésre – tíz perc a napon és szebb életet el se tudunk képzelni a császárpingvinekénél vagy a jegesmedvéénél. Legszívesebben felhívnánk a kivitelezőt, hogy vajon meg lehetne oldani a falazást jégkockákból is? Visszaszédelegve az irodába/otthonunkba az első dolgunk, hogy megteremtsük magunknak a saját kis jéghotelünket avagy iglunkat.
Ennél rosszabbat nem is tehetnénk: a túl nagy hőmérsékletkülönbség sokként éri a szervezetünket. Mindegy, hogy ez a sokkhatás a kocsiba beszállva, az előszobába belépve, vagy a szupermarketban flangálva talál meg minket. Különösen veszélyes a nyarat téllé varázsolnunk, mert nyáron a legtöbben nem a beltéri hőmérséklethez, hanem a kinti kánikulához igazítjuk öltözékünket. Hála a rövid nadrágoknak vagy szoknyáknak, a rövidujjas pólóknak és blúzoknak alaposan kitesszük magunkat a téliesített helyiségekben az ízületi megbetegedések, gyulladások lehetőségének (igen, a nyikorgós térdre gondolunk).
Ha kint például 35 fok van, ne állítsuk a klímát 27 fok alá. Igyekezzünk ezt az arányt tartani és ne játszunk azzal, hogy „csak gyorsan beröffentem kicsit a klímát, aztán feljebb állítom!”. Sok háztartásban előfordul, hogy a munkából hazaérkezők harmincfokos hőségben a klímát 18-20 fokra állítják 1-2 órára, amivel az ízületi betegségen túl a légutak gyulladását, akár súlyosabb tüdőgyulladást is kockáztatnak.
Tartsuk napközben folyamatosan bekapcsolva a klímát, elkerülve ezzel a nagyobb hőingadozásokat. Így a gépnek is „kisebb dolga van”, melynek hatására kevesebb energiát fogyaszt és az élettartalma is hosszabb. Ezzel nem csak a pénztárcánkat, de az egészségünket is óvjuk.
A helyesen használt klíma segít megóvni minket a kánikula kellemetlen, egészségkárosító következményeitől, mint a hőguta vagy hősokk, melyekről korábbi bejegyzésünkben itt írtunk.
A kinti meleggel szemben már alig pár fokos eltérés is enyhülést jelenthet, tartsuk magunkat ehhez. Amennyiben gyakran tartózkodunk a nyári hőség idején túlhűtött helyiségekben – például nagyobb üzlethelyiségekben – legyen melegebb váltóruhánk, melyet ilyenkor felölthetünk óvva ízületeink épséget.
szerző: Nagy-Laczkó Balázs
