Véget ért az esős évszak és egyből bele is vágtunk a szárazba: a kiskutya (a latin canicula szó kiskutyát jelent) megérkeztével érdemes átismételni a kötelező nyári teendőket egészségünk megőrzése érdekében. Az alábbiakból megtanulhatjuk mi az a hőguta, napszúrás, hősokk és azt is, hogyan kerülhetjük el őket.
Mit tegyünk kánikulában?
A legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldás, ha a hőguta elkerülése érdekében a nap különösen meleg óráiban kerüljünk a szabadban való tartózkodást, ha csak nem egy árnyas erdőn találunk magunknak menedéket. Lehetőleg besötétített, hűs szobában töltsük a déli, délutáni órákat.
A hőguta és tünetei:
A valódi hőguta extrém magas külső hőmérsékleti értékeknél jelentkezik egészséges személyeknél, Magyarországon egyelőre ritka jelenség – ellenben számos veszélyeztető tényezőt ismerünk, amelyek fennállása esetén nagy a kockázata a nyári melegben hőguta kialakulásának. A hőgutának három jellegzetes tünete van: a verejtékezés hiánya, a test maghőmérsékletének progresszív és jelentős emelkedése (39 fok fölé, de elérheti a 41 fokot is), eszméletvesztés. Ezen tünetek kialakulását jelezheti a koncentrálóképesség zavara, enyhe bódulat, majd kifejezett kábultság. A beteg feje fájhat, szédülhet, hányinger és hányás jelentkezhet. Hőgutagyanús esetben azonnal hívjon mentőt, mivel a beteg kezelése intenzív osztályos hátteret igényel! A kiváltó okokat, ha lehet, minél hamarabb szüntessük meg, vigyük hűvös helyre a beteget! További részleteket olvashat a hőgutáról, a veszélyeztetekről és kezelésükről a webbeteg.hu oldalon.
A napszúrás elkerülése érdekében viseljünk vékony, jó légáteresztő (szellős), lehetőség szerint világosabb színű természetes anyagokból készült ruhadarabokat. Ne tartózkodjunk a tűző napon, óvjuk a fejünket kalappal, sapkával vagy kendővel.
Napszúrás:
A napszúrást a fedetlen fejet tartósan érő napsugárzás váltja ki, amely helyi hőmérséklet-többletet okoz.
A legfontosabb gondoskodni a megfelelő hűsítő folyadékbevitelről. A víz mellett az izotóniás italok lehetnek megoldások az ásványi sók pótlására, amiket izzadással veszítünk. De vigyázat! Ezek közül több sok cukrot is tartalmaz.
Mit ne tegyünk kánikulában?
Kerüljük a nehéz, tartós fizikai munkavégzés, ez ugyanis a kánikulában hősokkhoz vezethet. A magas hőmérséklet mellett a páradús levegő, a szoros, zárt ruházat is elősegítheti a kialakulását, mert az izzadással történő hő leadást akadályozza.
Hősokk:
Hősokk vagy más néven hőkimerülés a nagy melegben végzett extrém fizikai teljesítmény, sokszor sport következménye lehet. Nem ritkán tömegesen fordul elő sportrendezvényeken. Két típusát különböztetik meg: az egyik a sóhiányos, ilyenkor a szervezet sóháztartása felborul (mert csak az elpárolgott folyadékot pótoljuk, a sókat, ásványi anyagokat nem); a másik pedig a vízhiányos, amikor még a folyadékot sem pótoljuk. A tünetei közé tartozik az izomgörcsök, hasi görcsök, láz, verejtékezés, bágyadtság, szomjazás, látászavar, légzési nehézség, szapora pulzus, hányinger. Ellátásához szakember segítsége kell, de addig is fektessük le, borogassuk, hűtsük az érintettet. További részleteket olvashat a hősokkról, a veszélyeztetettekről és a kezelésükről a hazipatika.com oldalon.
Ne fogyasszon olyan innivalót, amely sok cukrot, koffeint vagy alkoholt tartalmaz. Ezek fokozzák a szomjúságérzetet, még több folyadékot vonnak el a szervezettől!
Klíma és kánikula
A lakás megfelelő hőmérsékletének hatékony fenntartása érdekében lehetőség szerint este, éjszaka szellőztessünk, mikor már kint is enyhült a hőmérséklet. A szellőztetésről ugyanakkor ne feledkezzünk meg! A klímaberendezések működését lehetőség szerint úgy időzítsük, hogy az épületnek „ne legyen lehetősége” a felmelegedésre a nappali órákban. Többségünk a munkavégzés ideje alatt nem tartózkodik otthon, így nincs kitéve az állandó klímának. Azok, akik mégis, ill. irodában, klímaberendezés mellett dolgoznak ügyeljenek arra, hogy a benti és külső hőmérséklet közötti eltérés ne haladja meg az öt fokot. A szervezetünk nehezen alkalmazkodik – különösen idősebb korban – a hírtelen hőmérsékletváltozásokhoz, melyet a hűtött irodából a forró szabadba lépve vagy akár fordítva is megtapasztalunk, ráadásul az ízületeinket sem kíméli.
szerző: Nagy-Laczkó Balázs